A szezámmag kalcium és magnézium tartalmával hozzájárul a csontépítéshez, az idegrendszer és az izmok megfelelő működéséhez.

Már a korai orvostudomány és a népi gyógyászat is felismerte sokoldalú gyógyító erejét. Az agysejtek, az idegszövetek és a szívizom erősítőjének tartották, ezért lett a halhatatlanság szimbóluma. Süteményekbe és kenyerekbe sütve, salátákba, szendvicsekre, sültekre, paníralapba szórva használhatjuk fel.

A szezám az első termesztésbe bevont növények egyike. A sok kalciumot, vasat, B­ és E-vitamint tartalmazó szezámmag származási helye bizonytalan, egyesek szerint a Szunda-szigetek, mások szerint India, az minden esetre biztos, hogy ötezer évvel ezelőtt terjedt el Keleten. A hindu mitológia szerint a Yama istenség által megáldott mag azóta a keleti világban a halhatatlanság szimbólumává vált. Indiából Kínán és Japánon keresztül nagyon hamar elterjedt az összes mediterrán országban. Nem csoda, hiszen tápanyagokban igen gazdag mag. Miután Kínában gyakorlatilag ismeretlenek voltak a tej és tejtermékek – amelyekről tudjuk, hogy az európai táplálkozási kultúrában kalciumtartalmuknál fogva jelentős szerepet játszanak az egészséges táplálkozás kialakításában – így valószínűsíthető, hogy a kínaiak pont ezért is fontos, sőt nélkülözhetetlen étrendi tényezőként tekintettek erre az apró kis magra.

Hippokratész újra meg újra megemlíti műveiben a szezámmag gyógyító erejét. A rómaiak szezámmagból és mézből készült süteményt adtak katonáiknak kényszer esetén, amikor tőlük a legnagyobb erőfeszítést kellett megkövetelniük. A szezámmag a magok királya, hiszen például kalciumban súlyarányosan gazdagabb, mint a tehéntej (hétszer annyi kalciumot tartalmaz, mint ez utóbbi) és vetekszik a tehénsajtok kalciumtartalmával, az olajos magvak közül pedig egyenesen kiemelkedik. Ennek köszönve erősíti az immunrendszert és a csontokat, méregtelenít, megvédi az ereket a koleszterinlerakódástól és az érelmeszesedéstől. A növényi eredetű fehérjeforrások közül kevés tartalmaz annyi értékes aminosavat. A szezámmag telítetlen zsírsavakban gazdag, a mag 55%-a olaj.

Kitűnő természetes forrása a B­ és az E-vitaminoknak. Kiemelkedő a lecitintartalma, így védi az érrendszert a koleszterinlerakódástól, továbbá szerves foszforsav tartalma, mely az agy­ és az idegszövetek legfőbb építoköveként szolgál. A szezámmag krónikus fáradtság, álmatlanság, szívbetegségek és a szexuális vágy csökkenése esetén is ajánlott. Napjainkban is fiatalító, a férfiasságot fokozó szerként használják. Rendszeres fogyasztása segít a menstruációs, emésztési, máj­ és epehólyagbántalmak esetén. Epekő kihajtására nagyobb mennyiségű szezámolajat itattak a beteggel. Kutatások szerint a szezámolajos kezelés eredményesnek bizonyult a bőrdaganatos sejtek burjánzásának megakadályozásában, de égési sebek, fekélyek, kelések ellen is hatásos, ilyenkor egyenlő mennyiségű citrusvízzel kell keverni.

Érdemes tehát gyakrabban fogyasztanunk ezt a sokoldalú fűszernövényt. A szezámmag beltartalmi értékei (100 g): 20 g fehérje, 50 g zsír, 21 g szénhidrát, 4,5 mg nátrium, 458 mg kálium, 783 mg kalcium, 607 mg foszfor, 347 mg magnézium, 10 mg vas, 6 mg A-vitamin, 5,7 mg E-vitamin, 1,00 mg B1-vitamin, 0,25 mg B2-vitamin, 5,0 mg niacin. Energiatartalma: 2385 kJ (570 kcal).

A szezámmagot rendkívül sokféle módon tudjuk elkészíteni. Készülhet belőle pirított és sózott formájában szezámsó (gomasszió), kenyérbe és péksüteménybe süthetjük, salátára, köretre szórhatjuk. Fontos azonban, hogy e nehezen elrágható piciny magot emészthetősége megnövelése céljából legalább durvára daráljuk és így fogyasszuk el, mert ha a mag nincs feltárva, kevéssé hasznosul a szervezetünkben.

Évszázadok óta közkedvelt olaját főzésnél, salátakészítésnél egyaránt felhasználhatjuk. Létezik nyers szezámmagból kipréselt úgynevezett hidegen sajtolt olaj, melynek színe világos és van olyan is, amelynél a sajtolás előtt a magvakat megpirítják, így jutnak egy igen finom fűszeres olajhoz. Főzéskor figyeljünk oda, hogy a hidegen sajtolt szezámolajat magas hőfokon ne károsítsuk, így a felforrósított serpenyőbe először vizet öntsünk és csak ezután az olajat, mert ez megakadályozza az olaj túlmelegítését, amennyiben ezután azonnal hozzáadjuk a felaprított zöldségeket. A leves vagy főzelék készítésekor mindig a főzés befejezése után adjuk az ételhez a hidegen sajtolt szezámolajat.

A szezámmag nagy mennyiségben tartalmaz lecitint és foszfátokat. A távol-keleti konyha általánosan használt fűszere. A pirított szezámmag saláták és mártások ízesítője.

Szezámolaj - A szezámolajat pörkölt szezámmagból nyerik. Az illatos szezámolajat erősebb pörkölés után sajtolják. Gyakran használjuk tésztafélék ízesítésére. Illatos szezámolaj: sűrített, fűszeres szezámolaj

Szezámpaszta – A pörkölt szezámmagot megőrölve kapjuk a szezámpasztát. Az őrlés következtében jól kiadja az olaját, és így igen ízletes, sűrű pasztát nyerünk. Készítésével otthon is megpróbálkozhatunk. Híg gombamártással elegyítve finom mártás lesz belőle.