Ízvilág receptgyűjtemény

AJÁNLOM AZ OLDALT

HETI MENÜK

DIÉTÁK

DIÉTÁS RECEPTEK

VALENTIN-NAPI RECEPTEK

HÚSVÉTI RECEPTEK

KARÁCSONYI, ADVENTI RECEPTEK

SZILVESZTERI, ÚJÉVI RECEPTEK

KISOKOS

FŰSZER- ÉS GYÓGYNÖVÉNYEK

GYÜMÖLCSÖK

ZÖLDSÉGEK

Naptár

2024. Április

CSOKOLÁDÉ

Bizonyos csokoládéfajták - elsősorban az étcsokoládé - igen jó hatással vannak az egészségre.

A csokoládé egyik alapanyaga, a kakaó magas flavonoidtartalmának köszönhetően antioxidáns hatású, azaz megvédi a szervezetet az oxidációs sejtkárosodásoktól.

A csokoládéról, mint az élet egyik bűnös öröméről szinte csak rosszat hallhatunk, pedig kis mértékben nemcsak hogy orvosság, de valóságos csodagyógyszer. Hatékony segítséget nyújt a különböző betegségek megelőzésében, csillapításában, és megszüntetésében.

Sejtek védelmében: csodafegyver a szívnek

Alig hihető, mégis igaz: a csokoládé segít a szívbetegségek megelőzésében! Minden egyes tábla tele van olyan anyagokkal, melyek jót tesznek a szívnek és a vér keringésének.

A csokoládé a vörösborban és a zöld teában megtalálható vegyületekhez hasonló anyagokat tartalmaz, ezért alkalmas a vérkeringés normalizálására.

Keserű anyagai, az úgynevezett polifenolok elsősorban a kakaóbab csíraleveleiben találhatók, ám a termés feldolgozása után megmaradnak a kakaóban is, csokoládéban is.

Megakadályozzák a vérben a trombociták egyesülését. Az összeragadt vértestecskékből képződik a véralvadék, amelyek miatt az erek károsodnak, és nő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.

A szívre és a vérnyomásra gyakorolt jótékony hatásuk mellett fokozzák az agyi vérkeringést, ezáltal segítenek az időskori emlékezetproblémák kezelésében.

A polifenoloknak más jó tulajdonságuk is van: csökkentik a „rossz” koleszterin, az LDL vérzsírok oxigénnel való reakcióját. Ez az ún. oxidált LDL koleszterin okozza végeredményben az érelmeszesedést, ami a későbbi szívinfarktushoz és/vagy agyvérzéshez vezethet. Ezt a reakciót a kakaópor fogyasztása jelentősen mérsékli.

Hogy mennyi kakaót ajánlott fogyasztani?

Erre vonatkozóan még manapság is átfogó kísérlet-sorozatot folytatnak, egy bizonyos: minél magasabb a csokoládé kakaótartalma, annál hatásosabb.

Emiatt kullognak a (hasznossági) sorban leghátul a különféle tortabevonók, utánuk a tejcsokoládék következnek. A legértékesebb a legalább 70 százalékos kakaótartalmú étcsokoládék, ezekkel hatásosan csökkenthető az érelmeszesedés kifejlődése, az infarktus- és a szélütés veszélye.

Számítások szerint napi 100 gramm sötét csokoládé a vérnyomást olyan mértékben csökkenti, hogy ennek eredményeképpen a szívinfarktus vagy a szélütés kockázata kb. 21 %-kal lesz alacsonyabb.

Fiatalon tart és jó a rák ellen

Folynak a kísérletek a rákmegelőző hatás bizonyítására is. Régóta sejtik, hogy a csokoládénak, kakaónak van ilyen hatása. A már említett polifenolok ugyanis megkötik az egészségre ártalmas, agresszív szabadgyököket. Ezek a szervezetben a táplálék lebontása során keletkeznek. Ugyanezek a szabadgyökök okolhatók a sejtek elöregedéséért, ezáltal a szervezet öregedéséért.

Az egy bögre kakaóban lévő polifenol ugyanannyi szabadgyököt képes lekötni, mint egy pohárnyi zöld tea!

Boldoggá tesz

Csokifanatikusok már régóta tudják, hogy a csokoládé emeli a hangulatot. De ezt tudományosan is meg lehet magyarázni: a csokoládéban levő szénhidrát és zsír kombinációja emeli a vér tryptophan tartalmát. Ez a speciális fehérjeanyag emeli meg a szervezet szerotonin értékét. Így a csoki kisebb adagban is élénkít és ösztökéli az ellustult boldogsághormonokat, ezért lesz tőle jó hangulatunk.

Néha ellenállhatatlan vágyat érzünk egy bekapni való csokiszelet vagy néhány szem bonbon iránt. Kevesen tudják: ez az ellenállhatatlan vágy nemcsak fizikai, hanem „szellemi étvágyat”, kívánságot is jelent. Ez utóbbit a szerotonin hiánya váltja ki. A hiány oka lelki eredetű is lehet, de akkor is jelentkezhet, amikor valaki - például aktuális fogyókúrája miatt - kevés szénhidrátot fogyaszt.

Ősszel és télen, a fényhiányos, borongós időszakban fokozottan jelentkezik a csokoládé iránti vágy, hiszen a szerotonin valóban „boldogsághormon”.

Hasznos ásványi anyagok

A kakaó, és az étcsokoládé gazdag ásványi anyagokban. Ezek közé tartozik a magnézium, ami fontos az idegingerületek továbbításában - ez például a jó izomműködés feltétele -, továbbá oldja a stresszt és csökkenti a fáradtságot. Fontos ásványi anyag a réz, amely a kollagénképződésben játszik szerepet, biztosítva a kötőszövetek rugalmasságát.

A tejcsokoládé kalciumot is tartalmaz, ám egy tábla elfogyasztása még a napi szükséglet egytizedét sem fedezi. Viszont minden fontos ásványi anyagból található benne valamennyi, így vasból, foszforból és cinkből is.

A sötét étcsokoládé kakaótartalma legalább 50 %-os, és nem csupán flavanolokat tartalmaz, hanem van benne mindenféle más is, amire szervezetünknek szüksége van: vas, kalcium és kálium, valamint A-, B-, C- és E-vitamin

Ahol ismeretlen a magas vérnyomás

Bizony vannak a Földünknek olyan vidékei, ahol az emberek számára ismeretlen a magas vérnyomás fogalma. Ilyen a Kuna indiánok hazája, akik házi csokoládé-főzeteikkel tartják kordában az egészségüket. Érdekes és egyben szomorú tapasztalat, hogy a városba, Panama City-be költöző, s ezáltal „városiasodó” indiánok között - akik felhagynak törzsük csokoládé italának fogyasztásával - a városlakókhoz hasonlóan egyre többen szenvednek a magas vérnyomás okozta panaszoktól.

A csokoládé titka

Ha néhány kocka helyett az egész tábla csokit befaljuk, arról kémiai összetétele tehet: a csokoládé ugyanis olyan, az ópiátokhoz hasonló anyagokat tartalmaz, amelyek függőséget alakíthatnak ki. A legújabb vizsgálatok szerint hasonló vegyületek találhatók a sajtban és a húsban is, ezek is kiválthatnak farkaséhségrohamokat. A leszokás legjobb módszere, ha három hétig lemondunk ezekről az ételekről, akkor kevésbé leszünk rabjai.

Édes köhögéscsillapító

A sok jó tulajdonsága mellett, a fekete csokoládé igen erélyes köhögéscsillapító - ez derült ki egy londoni tudósok által végzett kísérletből, melynek során az önként jelentkezők egy csoportja egyik héten olyan, általuk ismeretlen tartalmú kapszulákat vettek be, melyekben erélyes köhögéscsillapító kodein volt, a másik héten theobromint rejtett a kapszula, a harmadik héten pedig hatástalan placebót. A köhögési ingert a paprika hatóanyagának beszippantásával váltották ki, és azt vizsgálták, hogy a különböző köhögéscsillapító szerek, hogyan végzik „feladatukat”. Az eredmény roppant érdekesen alakult: a kodein ugyan kitűnően gátolta a köhögési rohamokat, de a csokoládéban nagy mennyiségben lévő theobromin 33 %-kal hatásosabbnak bizonyult!

Ez azt jelenti, hogy ha gyermekünk köhög, kb. három deka étcsokoládéval biztonságosabban és hatékonyabban kezelhetjük, mint a különböző szirupokkal, esetleg kodein tartalmú patikaszerekkel, melyeknek bizonyos mellékhatásaira is számítani kell. Felnőtteknek az adag dupláját ajánlják a londoni kutatók, vagyis hat deka étcsokoládét.

Mikor, mennyit és milyen csokoládét együnk?

Hetente 2-3 alkalommal kis mennyiségben nyugodt szívvel fogyaszthatjuk. Mindig minőségi terméket válasszunk: minél magasabb a kakaótartalma, annál jobb!

Ne főétkezések helyett együnk csokit, hanem inkább az étkezések után zárófogásként, desszertként!

Alkalmanként 1 adag ne egy egész tábla legyen, hanem egy szelet vagy néhány kocka. 5 deka csoki 270 kalóriát tartalmaz, csökkenti az étvágyérzetet is, de ha az egyéb ételekből származó kalóriabevitelünk is tekintélyes, meghízhatunk. Így ha rendszeresen és bőségesen csokizunk, a többi ételből arányosan kevesebbet együnk.

Soha ne gyümölcsök és zöldségek helyett együnk csokoládét!

Amikor csokit eszünk, lassan majszoljuk, élvezzük az ízhatást!

Ha mégis lelkiismeret-furdalást érzünk néhány falat csoki elfogyasztása miatt, menjünk el tornázni, futni, vagy sétáljunk 30 percet a szabadban!

Miért egészséges még a csokoládé?

Növeli a koncentrálóképességet: nem véletlenül ajánlják vizsgák előtt a fogyasztását, mert élénkíti az agyműködést. Már 50 gramm csokoládé képes emelni a figyelmet, a koncentrálóképességet és a reakciót. Ennek az oka az, hogy a csoki koffeint és theobromint tartalmaz.

Óvja a fogakat: japán tudósok a kakaó magjának a héjában egy olyan anyagot fedeztek fel, mely jótékonyan hat a fogakra: megöli a baktériumokat a szájban, óv a fogkőtől a fogínysorvadástól, mely hatásokat a kazeinnek, a kalciumnak és a foszfátnak köszönheti. Ezek az anyagok elsősorban a tejcsokoládéban találhatóak meg. Persze a csoki azért sok cukrot is tartalmaz, így ne feledkezzünk meg a fogmosásról. (A fogszuvasodást nem a csokiban levő kakaó, hanem a cukor és a segédanyagok okozzák.)

Segíti az emésztést: az tévhit, hogy a csokoládé székrekedést okoz. 100 gramm csokoládé a ballasztanyagainak következtében segíti az emésztést, és legalább annyira hatékony, mint ugyanennyi mennyiségű teljes kiőrlésű gabonaféle.