A kakaófa Dél- és Közép-Amerikában őshonos gyógynövény. Egész évben virágzik és terem. Hosszúkás termése négy hónap alatt érik meg, belsejében kb. 60 darab fehér színű mag található.

 

A mai Mexikó területén élt maja indiánok már i. sz. 600 körül használták a csokoládé bizonyos változatát, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak: vallási szertartásokban, illetve gyógyszerként használták láz, köhögés és terhességi depresszió ellen. Ők a pörkölt és őrölt kakaóbabhoz vizet, kukoricalisztet, vaníliát és csilit adtak. A maják keserű kakaóitalát az aztékok vaníliával és mézzel édesítették.

 

A maja és azték indiánok nagy becsben tartották a kakaó magját. Az azték birodalomban a kakaóbabnak olyan nagy volt az értéke, hogy - az aranyporhoz hasonlóan - fizetőeszközként használták, az adót kakaóban fizették, egy rabszolga ára száz kakaóbab volt.

 

Bár a spanyoloknak nem ízlett a keserű és csípős ital, 1520 táján a kakaóbabot behozták Európába. Linné svéd tudós egy maja legenda alapján Teobroma cacaónak nevezte el, melyben a Teobroma az istenek táplálékát jelenti.

 

A friss kakaóbab élvezhetetlen. A kakaó jellegzetes íze a fermentálás, szárítás és pörkölés után jelenik meg. Az érett magokat banánlevelekkel fedik, a fermentálás, vagyis az erjesztés 4-8 napig tart. A fermentáció előrehaladását az illat és a kakaóbab látható színváltozásai jelzik. A még szürke, palaszínű mag igen fanyar, az egészen megbarnult, túlfermentált mag csaknem íztelen. A fermentáció folyamán keletkeznek azok az anyagok, amelyek a kakaó jellegzetes zamatáért felelősek. A fermentáció végét a maghéj meglazulása és a barnás színeződés jelzi, amely a szárítás és pörkölés közben tovább mélyül. A pörkölt kakaóbab őrlése során a kakaóvaj cseppfolyóssá válik, így a kapott massza folyékony. A kakaóvaj egy részét sajtolással eltávolítják, a visszamaradó kakaópogácsa 10-20% zsiradékot tartalmaz. Porrá való őrléssel kapják a kakaóport, amelyből további kakaóvaj és cukor hozzáadásával étcsokoládé készül. A tejcsokoládé tejport is tartalmaz.

 

A kakaóvaj közismert gyógyszeripari alapanyag, amely sárgásfehér színű, jellegzetes illatú és ízű, olvadáspontja kevéssel a testhőmérséklet alatt van, ezért végbélkúpok előállításánál használják.

 

A kakaó is tartalmaz koffeint, amitől élénkebbek leszünk, de lényegesen kevesebbet, mint a kávé. Az enyhébb hatású teobromin mennyisége viszont sokkal nagyobb.

A kakaóbabban található flavonoidok gátolják az öregedésért is felelős szabadgyökök képződését.

 

A kakaóban levő több mint háromszáz vegyület olyan fontos ásványi anyagokat tartalmaz, mint a kálium, magnézium, foszfor, vas, valamint A-, B-, B2-vitaminokat. A csokoládé összetételénél fogva leginkább közérzetjavító és hangulatjavító. Javíthatjuk az emésztési és kiválasztási funkciókat. Felerősíthetjük a lesoványodott, leromlott állapotban levő betegeket.

A kakaópor és a csokoládé beiktatása az étrendbe növeli az antioxidáns hatóanyagok bevitelét (40 g tejcsokoládé ugyanannyi antioxidánst tartalmaz, mint egy pohár vörösbor, de a legtöbb antioxidáns az étcsokoládéban van: kétszer annyit tartalmaz, mint a tejcsokoládé). Az antioxidáns- és a zsírsavbevitel is pozitív irányba változik, ha a csokoládét olajos magvakkal, gyümölccsel együtt esszük.