FAHÉJ
A fahéjnak fája, vagyis a fahéjfa Dél-Ázsiában, Dél-Kínában, Burmában, Indiában és Srí Lankán őshonos dúsan ágas, örökzöld kisebb méretű fa. A történelem során utazók vitték Egyiptomba, ahol - mágikus hatást tulajdonítva - balzsamokba keverték, s a héberek, görögök és a rómaiak fűszernek és illatszernek használták, valamint különféle emésztési zavarokat orvosoltak vele. A keresztes vitézek később szerelmi bájitalt készítettek belőle. A 12. században megerősödött a fahéjnak tulajdonított gyógyító hatásának hite, ugyanis a német rendfőnöknő Hildegard, már homloküreg-gyulladásra, megfázásra, és náthára is javasolta használatát. A 17. században azonban Európában ismét csak a konyhában alkalmazták. Gyógyító képességeit a 19. században fedezték fel újra, gyomor- és méhbántalmakra használták. Később már felfúvódás, hasmenés, hányás és emésztési zavarok ellen is ajánlották. A méhre gyakorolt hatásáról különböző véleményen vannak. Japán kutatók szerint csökkenti a vérnyomást.
A fahéjfa magassága a 10-13 métert is eléri, de a termesztésben sohasem engedik 3-4 méternél magasabbra nőni. Bőrnemű levelei keskeny lándzsásak, hosszúkásak, kihegyezettek, általában 15 centi hosszúak, kihajtáskor élénk piros színűek. A trópusokon ültetvényeken széltében termesztik.
Felhasznált része: A növény fűszerként felhasználható része a szárított belső kérge (Cinnamomi cortex). Leveléből illóolajat nyernek (Aetheroleum cinnamomi), mely a kéregből szerzett olajjal azonos hatású, de enyhébb. Ezt a kérget a 3 év alatti fák fiatal ágairól hántják le.
Alkalmazások és hatásai: A fahéj fertőtlenítő hatóanyagokat tartalmaz, ezért használják a gyomor-bél csatorna fertőzései és légúti fertőzések ellen. A kéreg antibakteriális, összehúzó, szélhajtó, görcsoldó és hányáscsillapító. Az illóolaj pedig antibakteriális, antivirális és antifungális hatású. Segíti az emésztést, ezért enyhíti az emésztési zavarokat, a kólikát, a hányingert és a bélszelek túlzott távozását. Süteményekhez, tortákhoz nem csak íze miatt érdemes használni, hanem azért is, mert segít megemészteni a zsírokat. A benne lévő tannin megállítja a vérzést és a hasmenést. Javítja a vérkeringést, ezért csökkenti a hűléses betegségek tüneteit. Fokozza az inzulin hatékonyságát, javítja a glükóztoleranciát. Ellazítja a méhet, ezért csökkenti a menstruációs panaszokat. Fokozza a libidót és a szexuális teljesítményt.
Ha fahéjolajat párologtatunk, javítja a közérzetet, és állítólag gondolatébresztő és gondűző hatású. Afrodiziákumként is használható: illatosíthatjuk vele a hálószobát, már ha nem csak aludni akarunk benne.
Tea ízesítéséhez is használhatjuk: fahéjas teához egy befőttes üveg aljára csöppentsünk 1 csepp fahéjolajat, és töltsük meg 10 dkg semleges ízű teafűvel. Jól lefedve két hétig hagyjuk állni.
Ajánlott napi adag: A kéregből 2-4 gramm, illóolajból 50-200 milligramm.
Figyelmeztetés: A porított fahéj konyhai mennyiségben nem okoz gondot, nagy adagban viszont allergiás tünetek jelentkezhetnek. Az illóolaj okozhat bőrpirosodást és égési sérüléseket, ezért maximum 2 cseppet használjunk egyszerre. Ha émelygést vagy hányingert érzünk, használatát hagyjuk abba.