A magyar nyelvben csírágnak vagy nyúlárnyéknak is nevezett spárga szezonja áprilisban kezdődik, és egészen júliusig tart. Érdemes kihasználni ezt az időszakot fogyasztására, hiszen nem csak finom, hanem magas tápértékű növényünk. A zöld vagy fehér színű zöldség a hagyományok szerint vértisztító hatású, jótékonyan hat a vesékre és serkenti az anyagcserét. Vastagabb fajtája az ún. szólóspárga, míg a vékonyabbat elsősorban leves készítéséhez használják.

A közel négyezer éves múlttal rendelkező növény őshazája Eurázsia. Egy, a romok között talált étlap tanúsága szerint Pompei lakói is élvezhették ízét, termesztését pedig még az egyiptomiak kezdték. Manapság, bár meglehetősen igényes növény, egyre kevésbé számít különlegességnek. Ez azért is örvendetes, mert rengeteg hasznos anyag található benne.

Egészség

Például vitaminok, közülük is a legfontosabb a C­ és az E-vitamin. A különböző kutatások összefüggést találtak egyes rákos megbetegedések és a koszorúér-betegségek kisebb előfordulási aránya és a zöldségekben, gyümölcsökben gazdag, azaz a vitamindús étrend között. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fent említett két vitamin rendszeres fogyasztása elsősorban az emésztőrendszerbeli, a hasnyálmirigy-, a tüdő­ és a mellrák ritkább előfordulását eredményezi. Az E-vitaminról még tudni vélik, hogy különféle szívproblémáknál, gyulladásoknál jótékony hatású, valamint elősegíti a sebgyógyulást. A napi E-vitaminszükségletet egy adag spárga biztosítja.

Jelentős mennyiségű A-provitamin (karotinok) és B-vitaminok is találhatók benne. Az előbbi védi a nyálkahártyát és sejteket, és a látásra is pozitívan hat. Az utóbbiak közül a tiamin (B1-vitamin) az idegrendszer működésében fontos, a riboflavin (B2) az anyagcserében és a sejtek energiaellátásában.

Az ásványi anyagok közül a cink mennyisége a legjelentősebb benne, nagyobb, mint a legtöbb növényi eredetű élelmiszeré. A cink 300 életfontosságú enzim működéséhez szükséges, erősíti a kötőszöveteket és az erek falát, serkenti az agy működését. Hiánya okozhat csökkent libidót, orgazmus-képtelenséget és impotenciát, melynek tükrében meglapozottnak tűnhet az a népi tapasztalat, mely afrodiziákumként is számon tartja a spárgát. Szelént is tartalmaz, melynek hatását az E-vitamin felerősíti, azaz fokozottabban érvényesül a szabad gyökök elleni védelem.

Folsavból rekorder
 

A folsav ugyan a legtöbb élelmiszerben jelen van, de a spárgában rendkívüli mennyiség található: 1 grammban 1 mikrogramm, ami azt jelenti, hogy 100 g elfogyasztása már fedezi a napi szükségletet. A folsavhiány a leggyakoribb vitaminhiány, mely fáradékonysággal, csökkent koncentrálóképességgel és ideges nyugtalansággal járó állapot. E tünetek megjelenését megelőzhetjük a spárga fogyasztásával, mely – a folsavnak köszönhetően – egyéb tápanyagok felszívódását is elősegíti a szervezetben. Ez a vitamin elengedhetetlen a sejtosztódáshoz, a DNS, az RNS valamint a fehérjék szintéziséhez. Különösen nagy a folsavszükséglete gyermekvállalásra készülő és a már állapotos kismamáknak.

Szépség

Az olyan bőrhibák, mint pl. a pattanásosság (mely nem feltétlenül a kamaszkor sajátossága) és az ekcéma a szervezetbe kerülő méreganyagok és lelki okok (stressz) következménye is lehet. A nyersen fogyasztott fémekben gazdag spárgalé a vér lúgosítása révén jó hatással lehet ezekre a problémákra. E-vitamin tartalmáról már esett szó, ez antioxidáns és immunserkentő hatásán túl védi a bőrt a ráncosodástól. A B-vitaminok is kiveszik részüket a „szépségápolásban”: a riboflavin a haj és a körmök felépítésében, a piridoxin (B6 vitamin) életerőt ad, a biotin a rugalmas bőr és az egészséges haj szépségvitaminja, a niacin a sejtenergiához, az életörömhöz és az alváshoz szükséges, a pantoténsav az életerő, a haj színének vitaminja. A többi zöldségféléhez hasonlóan remek fogyókúrás étel (lásd a 8. oldalon), de ezen felül vízhajtó és enyhe hashajtó hatással bír, gyorsítja az anyagcserét.

Az előző oldalakról meggyőződhettünk a spárga értékéről – számos vitamin és ásványi anyag megtalálható benne, ezenkívül a szépségápolásban és az egészséges étrendben is kiemelkedő szerepe van –, most pedig nézzük meg, hogyan bánjunk vele a konyhában.

A spárga pontosan a spárganövény hajtása, ezt sípnak nevezzük. Több fajtát ismerünk. A fehérfejű spárgát szedik legkorábban, még az előtt, mielőtt a feje kibukkanna a földből. Az erősebb ízű lila (francia spárga) és zöld spárgát akkor gyűjtik, amikor a feje már kibújt a földből. A teljes egészében zöld színű spárgát (íze karakteresebb, vitaminokban gazdagabb) pedig akkor szüretelik, amikor az egész növény kint van a földből. Ez a spárga a napfény hatására zöldül be.

Tipp: Vásárláskor ügyeljünk arra, hogy a spárga feje zárt és kemény legyen! A vágási felületnek világosnak kell lennie és nem összetöpörödöttnek. Körömmel megnyomva lédús tapintású legyen. 4 személyre kb. 1 kiló spárgára lesz szükségünk.

A fehér színű spárga a legdrágább. Ha mégis ezt választjuk, a következőképpen látunk hozzá elkészítéséhez: Először is alaposan megmossuk a spárgákat többször váltott hideg vízben, majd szűrőre téve lecsöpögtetjük. A spárgák alsó végéből levágunk kb. 1 cm-t, ha kissé kemény a vége, akkor többet is vághatunk. Éles spárgatisztító késsel a spárgafej felöli végéből kb. 3 cm-re kezdjük eltávolítani a kemény héjrészt. Vékonyan belevágunk a héjrészbe, és a szár aljáig lehántolunk egy sávot a kemény részből. Egy-egy sáv lehúzása után elfordítjuk a spárgát, és a következő sávot hántoljuk le. Addig folytatjuk, amíg körbe nem érünk. Vékony csík héjrész sem maradhat egyetlen spárgán sem. A spárgákat kb. 12 cm hosszú darabokra vágjuk. Olyan edénybe tegyük, amelyben fektetve elférnek a spárgaszárak. Ráöntünk kb. 4 csésze vizet, hogy ellepje a spárgákat. Ízésítjük 1 teáskanál sóval és 1/2 teáskanál cukorral. Felforraljuk, majd közepes lángon 12 percig főzzük. Ez a főzési idő közepes, 2–2,5 cm átmérőjű spárgákra érvényes. (A vastagabbakat 3--4 perccel tovább kell főzni.) A megfőtt spárágkat a tűzről levesszük, és a főzőlevében hagyjuk tálalásig, vagy így hagyjuk kihűlni, ha hideg ételt készítünk belőle.

A zöld spárgánál hasonló módon járunk el, mint a fehér spárga esetében, azzal a különbséggel, hogy a mosás után a ceruzavékonyságú spárgákat nem hántoljuk, hanem az alsó, keményebb részt letörjük, ez lehet 1–2 cm, vagy a fehér része, de lehet a zöld spárga fele is, és a spárga oldalán kiálló hegyes, levélszerű részeket kis késsel eltávolítjuk. A némileg vastagabb – ujjnyi vastagságú – zöld spárgák alsó felén lévő kemény héjrészt eltávolítjuk. Körülbelül a spárga felénél éles spárgapucoló késsel vékonyan belevágunk a héjrészbe, és a szár aljáig lehántolunk egy sávot a kemény héjból. Egy-egy sáv lehúzása után elfordítjuk a spárgát, és a következő sávot hántoljuk le. Így folytatjuk, amíg körben egyenletesen megtisztítjuk. Egyetlen csík vékony héjrész sem maradhat a spárga oldalán. A megtisztított spárgákat egyforma hosszúra vágjuk. Egy lábasban, amiben a spárgák fektetve elférnek, felforralunk 2 liter vizet 2 teáskanál sóval és 1/2 teáskanál cukorral. A forrásban lévő vízbe beletesszük a spárgákat, 1–2 percig főzzük (a vastagabbakat 3–4 percig), és azonnal tálaljuk, vagy hideg vízben lehűtjük, és nedves szalvéta között hűtőbe tesszük.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés