A szelídgesztenye különlegessége, hogy pótolhatod vele a burgonyát és a gabonatermékeket, egyes országokban kenyeret is sütnek gesztenyéből.

Nálunk nemcsak édességek alkotórészeként ismert, hanem sült formában és levesként is elterjedt.

Teájának fogyasztása asztma, hörghurut és szamárköhögés esetén ajánlott, a népgyógyászat szerint hasmenés ellen nyersen kell belőle leszelni és megenni egy kisebb darabot.

100 grammonként 4,8 g fehérjét, 1,5 g zsírt, 33 g keményítőt és 167 kcal-t tartalmaz, emellett rostanyagban is bővelkedik, így az emésztést is segíti.

A gesztenyefa és termése nem ismeretlen számunkra. A gesztenye téli gyümölcsünk. Amikor a legnagyobb szükség van melegítő hatására kéznél van. Sütve és főzve is fogyaszthatjuk, sőt gyógyszernek is megfelel.
Tápértéke: Nagy mennyiségű, mintegy ötven százalék keményítőt tartalmaz. Az ásványok közül legtöbb káliumot tartalmaz, ami nem megvetendő a téli időszakban, amikor alig van zöldség és gyümölcs.
Gyógyhatása: A gesztenye főleg az érzékeny nyálkahártyára hat nyugtatólag. A leveléből vagy a gyümölcsből készült főzetet isszák a téli meghűlés idején.
Szamárköhögés: A szamárköhögést hirtelen támadó fullasztó inger váltja ki, s a meghűléses megbetegedés egyik járványos formája. A nyálkahártyára ható inger megnyugtatására a legjobb gyógyszer a gesztenyéből készült tea.
Hörghurut: A hörghurut enyhe gyulladásos megbetegedés, ami szintén köhögéssel jár, és a szelídgesztenyéből készült főzet csillapítja.
Asztma: Az asztmatikus rohamok enyhítésére próbálkozzunk meg a gesztenyefőzettel.
Hasmenés ellen: Hasmenés esetén legjobb, ha a nyers gesztenyét fölvágjuk és a belsejét fogyasztjuk. Nagy káliumtartalma megnyugtatja a beleket és pótolja az elvesztett ásványokat.
Elkészítési mód: A gesztenyének, bármilyen fromában fogysztjuk, gyógyhatása van. Óvakodjunk azonban az édesítéstől. A gesztenyefőzetet lepkeszegmaggal készítjük. Egy liter vízbe tegyünk 1,5 csésze összetört gesztenyét, és főzzük fél órán át, majd adjunk hozzá egy fél csésze lepkeszegmagot, és további fél órát főzzük. Leborítva hűtsük le, langyosan fogyasszuk, szükség szerint minden órában egy fél csészével. A legerősebb köhögésre gyógyítólag is hat.

A vadgesztenye Európa-szerte ismert dísznövény. Parkokban, templomok környékén, temetőkben pompázik hatalmas termetével. Virágzáskor a legszebb. Az évek során azonban ennek a hasznosítására is sor került. Belső és külső használatra egyaránt alkalmas háziszer a népi-gyógyászatban.
Tartalmaz: A termés B-, C- és K-vitamint tartalmaz, de csak külső használatra alkalmazzuk, mert sok szaponin található benne.
Gyógyhatása: A vadgesztenye-készítmények erősítik az érrendszert, gyógyítják a visszérgyulladást, a lábszárfekélyt és a trombózist. Összehúzó, erősítő, gyomor- és bélgörcsoldó hatása van.
A vadgesztenye virágja nemcsak szép, de gyógyhatása is van. Belső használata főleg a gyomorra és a belekre hat, görcsoldóként és szélhajtóként.
Bélhurut, belső vérzések: A vadgesztenye leveleiből főzött tea jótékonyan hat az emésztőszervek enyhe gyulladásaira, és a belső vérzésekre, összehúzó hatásánál fogva.
Visszértágulás, kapilláris erecskék tágulása: Az egész növénynek, de kiváltképp a termésnek összehúzó hatása van. Ha tinktúrát készítünk belőle, és azzal masszírozzuk az eres lábainkat, erősíthetjük a vénákat, a kapilláris ereket.
Elkészítési mód: A tinktúra készítéséhez szükségünk van egy liter jó gyümölcspálinkára. Az összezúzott vadgesztenyét héjastul rakjuk bele az üvegbe, és tegyünk hozzá összedarabolt száraz fakérget is. Két hétig érleljük a napon, és rázzuk fel mindennap. A kapott anyaggal naponta masszírozzuk meg a lábainkat.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés