Különösen gazdag C- és K-vitamin forrás, de található benne A-vitamin, E-vitamin, kálcium, folsav és tiamin is.

A népgyógyászat a nyers káposztalevet kúraszerűen ajánlja fogyasztani gyomorfekély esetében.

A káposzta nagyon gazdag a rák megelőzésében szerepet játszó vegyületekben.

Különösen a vastagbélrák, az emlőrák és a petefészekrák kockázatát csökkenti.

A káposzta az egyik leggyakoribb zöldségünk. Több fajtája ismert, színben, nagyságban különböznek egymástól. A leggyakoribb a zöld-fehér káposzta, mely nyár végétől, késő őszig tart. A kései fajtáját télire savanyítják, amelynek szintén megvan a kitűnő tápértéke. A káposzta vad fajtáját már az ókorban is ismerték és nagyon nagyra tartották. A mai kutatási eredmények szerint a káposzta az egyik legkitűnőbb rákellenes táplálékunk.
Tápértéke: Tartalmaz káliumot, ként, jódot, kalciumot, foszfort, vasat, klórt, nátriumot, nagymennyiségű A-vitamint, B-vitamin- komplexet, C-vitamint és U-vitamint. Ezeket az elemeket egyébként a káposztafélék családjának a többi tagja is tartalmazza. S mivel mind jobb eredmények fűződnek ezekhez a táplálékainkhoz, a tudósok komolyabban kezdtek velük foglalkozni. Bebizonyosodott, hogy rákellenes tulajdonságuk van, amely lassítja a karcinogén, tehát a rákkeltő anyagok felszívódását a szervezetben, illetve gátolja a sejtek mutálását, s a mutált sejtek növekedését, amelyek egyébként a rákos daganatokat képezik.
Gyógyhatása: A káposzta az egyik legrégibb és legelterjedtebb természetes gyógyszerünk. Nyersen, főve vagy savanyítva hat a szervezetünk gyógyításában. Ezt a tulajdonságát annak köszönheti, hogy nagy mennyiségben tartalmaz ként. Mint tudjuk, testünk minden sejtjében megtaláljuk a ként. Gyógyító hatásához még hozzájárul két elem, a klór és a jód.
Tisztító hatású: A C-vitamin tartalmából eredően a gyulladásos fogínyt kitűnően gyógyítja, ha a káposztalét fele-fele arányban sárgarépa lével fogyasztjuk. A nyers káposztalé rendkívül jól tisztítja a beleket, különösen a vastagbelekre van jó hatással akkor, amikor azok nem ürülnek rendesen. Arról tudjuk meg, hogy valami nincs rendben a vastagbélben, ha a káposztalé elfogyasztása után szokatlanul nagy mennyiségű gáz keletkezik. Ez annak a jele, hogy a vastagbél nem ürül rendesen, illetve idegen baktériumok vannak jelen. Mint ismeretes, ha megengedjük, ezeknek a baktériumoknak az elszaporodást, annak súlyos következményei lehetnek. Később ez okozhatja az önpusztító betegségek kialakulását. Ha ezt tapasztaljuk, legjobb, ha rátérünk azonnal a kitakarításra, mely célra szintén megvannak a megfelelő zöldséglék. (Lásd alma, spenót.)
Bőrkiütésre: A legtöbb esetben a bőrkiütés közvetett jele a máj gyengülő működésének, illetve a székrekedés következménye. Ha a vastagbélben felszaporodó anyag sokáig nem távozik, bőrkiütést észlelünk testünkön. Ez hamar megszűnik, ha rendszeressé válik a széklet.
Feloldja a mérgeket: Említettük, hogy közvetetten hat a máj munkájára. Azt tudjuk, hogy környezetünkből, vagy táplálékunk által nagy mennyiségű méreg jut a szervezetbe. A máj feladata, hogy ezt kiszűrje. Ha erre nem képes, súlyos helyzet állhat elő. A káposzta fogyasztásával segítséget adunk a májnak a kobalt-, nikkel- és a réz-mérgek semlegesítésére. Ugyanezt a munkát még a fokhagyma és a vöröshagyma is elvégezi.
Szabályozza a vércukorszintet: A cukorbetegek számára mindenképpen ajánlatos a káposzta fogyasztása, mert az elfogyasztás után hamarosan érezhető a vércukor csökkenése vagy emelkedése a vérben. Ugyanezt a munkát elvégezi a zeller és a salátalé is. Ezek a zöldségfélék tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek hatnak a vércukor szabályozására.
Csökkenti a koleszterinszintet: A legutóbbi kutatások bebizonyították, hogy a káposztában található kén-aminósav csökkentőleg hat a magas koleszterinszintre.
©Rákellenes hatású: Szerte a világban állatokon végzett kísérletek igazolják, hogy a káposzta, a kelkáposzta, a kelbimbó és a karfiol fogyasztásával érhetünk el legjobb eredményt a rákellenes harcban. A káposzta kénes tartalma lassítja a daganatok kialakulását és fejlődését. A legjobb eredményt az emésztőszerveken jelentkező rák-kelés-fekély gyógyításában értek el. Így a gyomorrák, nyombélrák gyógyításában egyharmadára csökkent a gyógyítási idő, mint a hagyományos módszerrel gyógyítottaké. Ez annak köszönhető, hogy a három elem, a kén, a klór és a jód olyan mennyiségben és olyan kombinációban fordul elő benne, amely optimálisan hat a gyomor és a belek nyálkahártyájára és nyálkamennyiségére. Természetesen a legjobb eredményt akkor adja, ha nyersen fogyasztjuk.
Bronchitis: A fenn említett tulajdonsága következtében a népi gyógyászatban a hörghurutos megbetegedésekre is jótékony hatással van a kálium, amelyet főve is, és nyersen is tartalmaz a káposzta.
A bélflóra visszaállítása: A bélflóra pusztulása igencsak gyakori jelenség egy-egy antibiotikum használata után. Mint tudjuk, rendes emésztéshez egészséges bélflórára van szükségünk. Ha a káposztát pépesen fogyasztjuk, jobban megemésztődik, mint bármely más étel, a következménye pedig, hogy lényegesen emelkedik a bélben a barátságos, az emésztést elősegítő baktériumok száma.
Alkohol okozta májbetegség: A májcirózis vagy májrák a rendszeresen használt, és nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás következménye. Glutamin, illetve a nélkülözetlen aminosav tartalma teszi lehetővé, hogy a káposzta a májbetegség gyógyításához is hozzájáruljon. Az alkohol romboló hatásának enyhítésére már hagyományos gyógyszerként tartják számon a káposztalevest, illetve a savanyú káposzta levének fogyasztását.
Csillapítja az idegrendszert: A zaklatott idegeink csillapítására a stresszes helyzetek elkerülésére, a túlzott aggodalom enyhítésére, a depressziós hangulatok feloldására, az alvási zavarok megszüntetésére is fogyaszthatunk savanyú, vagy friss káposztalevet.
Utazási és reggeli rosszullét: Ugyancsak az U- vagy a C-vitaminban gazdag savanyú káposzta és friss káposzta a kismamák reggeli rosszullétének az enyhítő orvossága. Használható továbbá a mozgási, utazási rosszullétek leküzdésére is.
Elkészítési mód: Bármennyire is kitűnő gyógyszernek bizonyult a káposzta, fogyasztását nem szabad túlzásba vinni, mert a káposztának mellékhatása is lehet a jódtartalma miatt. Naponta fogyaszthatjuk főve vagy nyersen salátának, de mindennapi fő eledelünket nem képezheti. Ha kúraszerűen fogyasztjuk, legjobb ha keverjük zellerrel, sárgarépával stb. A káposztalé nem mindenki számára kellemes, ezért igyekeznek ízét más anyaggal leplezni. A káposztának a legértékesebb része a zöld levele. A régi szokásunk szerint ezt le szoktuk fejteni és eldobjuk. Ha úgy döntünk, hogy felhasználjuk, akkor legjobb ha centrifugázzuk és friss léként értékesítjük. Ezt a tanácsot különösen akkor fogadjuk meg, ha nem ismerjük az eredetét a káposztánknak. A nagyüzemi termesztésben ugyanis rengeteg vegyszert használnak a káposzta kártevőktől való megóvására. A kicentrifugázott lé nem tartalmaz annyi vegyszert, mint a növény rostos része.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés